A szaharának nincsenek határai; a homok és az ég eltünik a végtelenben.

A csaknem 9 millió km2 Szahara a világ legnagyobb összefüggő sivataga. Közel akkora mint Európa. Területén 10 ország osztozik. Ez a csodálatos vidék több millió ember otthona, amelyben sok ember szenved - európai mércével mérve - elviselhetetlen viszonyok között.Az Alapítvány célja: ennek a helyzetnek a megváltoztatása. A lehetőségekhez képest széleskörű, sokoldalú támogatást kíván adni a szaharai oszágok és az európai népek közeledésének megteremtéséhez: a népek egymás közötti barátságának, az emberi kapcsolatok elmélyítésének, egymás kultúrájának megismerése és terjesztése, valamint a szaharai népek szociális és gazdasági helyzetének javítása útján.

A Tindouf városa (algériai megyeszékhely), Tefariti (Nyugat-Szahara) és Tombouctou (Mali) között elterülő vidéken az a szólás járja, hogy:

... és megjelentek az európaiak. Gyalog teveháton és gépkocsival közlekednek a sivatagan, de olyanok is akadnak, akik maratont szerveznek a Szaharában. Mágikus emberek, szerelmük a sivatag.

A Szaharában a növényzet gyér, igen ritka és kevés a csapadék. A sivatagban úgyszólván nincs is növényzet csak itt-ott akad egy oázis. A csapadék átlagos mennyisége év 70-150 mm. Az állatvilág szintén szegényes, alig néhány fajból áll. A háziállatokon, a tevén a kecskén és a birkán kívül, a hegyvidéken köszáli kecskével, a ivatagan nyúllal, sivatagi rókával, ugróegérrel, többféle kígyóval, gyíkokkal és skorpiókkal találkozhat az ember.

A fennsíkokon fantasztikus sziklaképződmények állnak, melyeken valamikor emberek éltek, pásztorok és vadászok. Emléküket csodálatos sziklarajzok és festmények örzik, amelyek közül a Tefariti és Mehariz vidékén találhatók a leghíresebbek. Üzenet az őskorból.

A Szaharában valaha - ezredévekkel ezelött - pezsget az élet. Aztán lassan elapadtak a folyók, gyérült, majd kipusztult a növényzet és elmenekültek az állatok. Csak az ember maradt. Az itt élő népek, magukat szaharaviknak valló berber és tuareg törzsek, mint elődeik, ma is dacolnak a szárazsággal és a forrósággal. Hazájuk a Szahar a sivatag. Az ő földjük.

A Szaharában az uralkodó vallás az iszlám, azonban az itt élők mentalitásához alkalmazkodva egy toleránsabb. szélsőségektől mentes változata fejlődött ki a szaharai népek körében. A mohamedánoknál megengedett a többnejűség, de a szaharaiak monogámok, egynejűek. A nő becsült tagja a törzsnek, egyenrangú társa a férjének.

A szaharai törzseknél még ma is a mindennapok részét képezi a népművészet. Különösen magas rangja van a költészetnek. A nemességhez tartozó mórok és tuaregek maguk írják és éneklik verseiket, amelyeket elsősorban a harcról, a természetről és a szerelemről szólnak.

Napjainkban a Szahara területén, amely az Atlanti óceántól (Nyugat-Szahara) a Nílusig (Egyiptom) húzódik, 11 állam osztozik. Bár a földet a gyarmatosítók egymás között felosztották, és az akkor kijelölt határokat a XX. században is önálló államiságok kiharcoló, elnyerő utódállamok is szentesítették, az ott élő nép, a szaharavi ma is egy nyelvet beszél, egy kultúrát ápol.

A Szahara alapítvány lehetőségei függvényében tevékenyen részt vállal a kutató- és tanulmányutak szervezésében, valamint 2-6 hónapos időtartamú ösztöndíjak biztosításában mindazon tudományos kutatók, munkatársak, és művészek számára, akik a Szahara természeti környezetének, ős- és ókori emlékeinek, a szaharai népek történelmének, hagyományinak, kultúrájának, népművészetének, mindennapi életének megismerése céljából kívánnak ellátogatni a sivatagba.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 221. | Iroda: 1082 Budapest, Baross u. 61 Tel: (0630) 931 2648 | E-mail: rasd@freemail.hu